3. táblázat  
   
A budapesti hidak autóbusz utasforgalma (ezer/nap) 
 
    
        
            | Híd | 
            1937 | 
            1958 | 
            1965 | 
            1981 | 
            1990 | 
            2002 | 
         
        
            | Árpád híd | 
              | 
            8,5 | 
            25,7 | 
            52,6 | 
            27,1 | 
            9,4 | 
         
        
            | Margit híd | 
            11,5 | 
            63,7 | 
            120,2 | 
            90,7 | 
            27,3 | 
            22,1 | 
         
        
            | Lánchíd | 
            37,0 | 
            83,3 | 
            99,2 | 
            40,0 | 
            19,5 | 
            9,6 | 
         
        
            | Erzsébet híd | 
            11,9 | 
              | 
            81,3 | 
            163,3 | 
            118,6 | 
            113,7 | 
         
        
            | Szabadság híd | 
            7,6 | 
            31,8 | 
            30,6 | 
            37,0 | 
            24,8 | 
              | 
         
        
            | Petőfi híd | 
            5,2 | 
            9,3 | 
            38,3 | 
            35,3 | 
            5,9 | 
            4,4 | 
         
        
            | Lágymányosi híd | 
              | 
            - | 
              | 
              | 
              | 
            12,5 | 
         
        
            | Hárosi híd | 
              | 
              | 
              | 
              | 
              | 
            3,5 | 
         
        
            | Átkelések összesen: | 
            73,2 | 
            196,6 | 
            395,3 | 
            419,1 | 
            223,2 | 
              | 
         
    
 
4.táblázat 
Az utak és a hidak forgalma hamarosan elérte az euTópai szintet. Budapest hídjain naponta több mint 600 ezer jármű és több mint másfélmillió utas kel át a Duna felett és alatt. A belvárosi hidakon torlódások alakulnak ki, ezeknek oka azonban nem a hidak számának, vagy szélességének hiánya, hanem a belváros utcáinak befogadóképessége. Új közúti Duna-hidakra északon és délen egyaránt szükség van, a főváros fejlődése ezt megköveteli, mivel egyrészt Budapest a szélek felé terjed, jobban beépül, a felhagyott ipar-negyedek helyén lakónegyedek létesülnek, melyek a városon belüli forgalmat növelik. De nem elég a hidat „parttól partig" tervezni! Útvonalban kell gondolkodni, melynek csak része a híd. A keresztforgalom által nem zavart áthaladást hosszabb távon kell biztosítani, miként az a Hárosi és az Árpád híd esetében történt. 
 
    
        
              | 
         
        
            | 10. kép:  Az M0-as északi híd (számítógépes grafika) | 
         
    
 
Amint a XIX. század vége felé elődeink bölcsen lerakták a Hungária körút alapjait (ez ma már teljesen telített), úgy ki kell jelölni és rögzíteni az ennél kijjebb fekvő, a Körvasút mentén kiépítendő ún. Munkás körút nyomvonalát. Ehhez északon az Újpesti vasúti híd melletti aquincumi Duna-hídra van szükség, míg délen az Albertfalva - Határ út (Gubacsi) hídra. Az előbbi már jobban előkészített, így megépítése előbb várható. Mindkettőre több tanulmány, vázlat is készült. 
Ugyanakkor a városi úthálózat fejlesztésénél számolni kell a fővárost körülvevő autópálya gyűrűvel, a jelenlegi fél-autópálya, autóút kiépítésére mielőbb sort kell keríteni. A gyűrű csak akkor teljes, ha záródik. 
Az M0 gyűrű északi Duna-hídja bár a főváros határán kívül esik - tehermentesíti a meglévő északi szektorban lévő hidak forgalmát és megkönynyfti az azokon szükséges felújítások elvégzését. 
A 2003. CXXVIII. törvény az M0 északi Duna-hídjának építését a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése keretében előírta. A háromnyílású, ferdekábeles, összesen 1850 m hosszú híd építése a körültekintő előkészítés után a közeljövőben, reméljük hamarosan, megindulhat. 
Budapest Duna-hídjai a fővárosnak olyan kincsei, melyeket minden építménynél jobban meg kell becsülni, meg kell óvni és az utókor számára meg kell őrizni. A hidak élete és állapota jelzője a főváros életének és igényének, az európai nagyváros színvonalának. 
Ennek az igénynek és elvárásnak Budapest Duna-hídjai csak részben felelnek meg. Az egyes hídleírásoknál szólunk erről, de sem az elismerések, sem a hiányosságok nem kapnak elég hangot, sem a szakmában, sem a közvéleményben. Nem beszélve az építkezés részletes megoldásának   bravúrjairól, még a kész hidat is egyszerű természetes képződménynek és nem hasznos emberi csúcsteljesítménynek fogja fel a legtöbb ember. 
Hídjainkban rejlő szellemi és anyagi kincsünk megbecsülésének és megtartásának elengedhetetlen feltétele és egyben feladatunk a hidak karban és rendben tartása és mindenkori működésének biztosítása. Ez a feladat állandó figyelmet és intézkedést, aktivitást igényel. 
A meglévő hidak felújítása, nem ritkán a pálya átépítése sokszor késik, mert a főváros közlekedésében egy Duna-híd kiesése is nagy zavart, torlódást okoz. 
 
    
        
              | 
         
        
            | 11. kép:   Az Aquincumi híd (számítógépes grafika) | 
         
    
 
Ez a megfontolás indokolja a Déli összekötő vasúti híd harmadik vágányának kiépítését is, a meglévő pillérekre. 
A budapesti Duna-part a Margit és a Szabadság híd között immár az UMESCO világörökség része, a hidak gondozása a fővárosnak elsőrendű feladatává vált. 
Pestet és Budát Széchenyi Lánchídja tette Budapestté. Budapestet szép hídjai tették világvárossá. A világvárost hídjainak felrobbantása tette tönkre és világhírű hídjainak újjáépítése keltette újra életre. A főváros és a hidak élete azonos es összeforrott. 
Hídjai éltetik az ország fővárosát!  |