Kőműves, burkoló, szobafestő, lakásfelújítás, falazás, vakolás, betonozás, ,szobafestés, festés, mázolás, tapétázás,
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Felujítás és építés! Tel: +36 20 594 0260
 
Aktuális árak
 
Lakásfelújítási munkák Árak
 
Építkezőknek ,telek és lakásvásárlknak
 
Éptőmesterség
 
Budapesti hidak tőrténete. VIII. A jéghídtól a hajóhídig

 

A tizenötödik budai pasa, Szokoli Musztafa 1571-ben helyreállíttatta a hidat, amelyet ezután még több alkalommal ért károsodás. Így 1578-ban földrengés, 1598-ban a „ravasz ellenség" és 1602-ben, Pest bevételekor a császári sereg tűzcsóvája pusztított el.

6. kép: Buda és Pest rézmetszeten, a folyásirányból domborúan kihorgonyzott hajóhíd. Budai hídfője most nem a Vízi rondella, hanem a Tabán

A török uralom végén előbb 1684-ben rongálták meg a hidat, amelynek 30 hajója a keresztény seregek kezére került. Véglegesen 1686-ban pusztult el, amikor Pest kiürítésekor maguk a törökök gyújtották fel ágyútűzzel.
A korabeli ábrázolások közül Siebmacher 1602-ből származó rézkarca 23 hajón álló hajóhidat ábrázol, amely a pesti bástyafal északi sarokbástyájától indul ki és Budán a Duna-parti bástyafal közelében ér partot.
A korabeli útleírások ugyancsak megemlítik a Pest és Buda közötti török-kori hajóhidat. Reinhold Lübenau, II. Rudolf császár követségébe beosztott königsbergi patikus, aki 1587-ben járt Budán - és a híres hajóhídon is átment -, a híd hosszát 500 lépésben, míg a hidat hordozó hajók számát 70 darabban állapította meg. Ottendorf császári kém 1663-ban, Edward Brown, az angol király orvosa 1669-ben, Jakob Tollius 1687-ben. A leírások a hajóhidat tetszetősnek írják, hosszát viszonylag pontosan határozzák meg.
Végül is a török kori hajóhíd 140 évig állott fenn. Fenntartásához elsősorban a két parti város lakossága, de rajtuk kívül a távolabbi országrészeké is hozzájárult. A kecskeméti és a nagykőrösi kovácsok szeget, pántot küldtek a karbantartáshoz.
Amikor Budát a császári seregek a XVII. század végén visszafoglalták, a hajóhidat nem állították helyre. Ettől kezdve, közel egy évszázadon át, ismét csak repülőhíd bonyolította le az egyre erősödő forgalmat. A repülőhidat Moller Vilmos bécsi ácsmester készítette. Repülőhidat ábrázol az a Mikoviny Sámuel mérnök rajza után készített rézmetszet, amely Bél Mátyás „Notitia Hungariae Novae" c. krónikájában jelent meg 1737-ben. Ezen a rézkarcon a Gellérthegy és a Várhegy látszik, utóbbin a királyi palotával, a Gellérthegyen a Kálvária három hatalmas keresztjével, a két hegy között a sűrűn beépített Tabánnal, amelynek északi végénél hat hajóra szerelt kikötőhíd nyúlik be a Dunába. Ehhez közelít a két úszótestre szerelt és emberekkel sűrűn megrakott hidas, amely a meder közepén, egymástól másfél-két csónakhossznyira levő ladikok által hordott és a meder tengelyében lehorgonyzott tartókötélhez van erősítve.
I. Lipót király 1703-ban kelt adománylevelében vámszedési jogot biztosít a két várost összekötő repülőhídra, amely minden ősszel partra kerül, hogy helyet adjon egy esetleges jéghídnak. A repülőhíd vámszedési jogát Buda és Pest városok eleinte maguk gyakorolták, de később haszonbérlet útján értékesítették, arra háromévenként árlejtést (pályázatot) hirdettek.
Az 1764-ben tartott árlejtésen Sponsi Ferenc és Krammerlauf Ignác kapták meg a híd bérletét 10 000 forintért. A döntés megfellebbezése után, - a végleges döntés szerint - Tausch Mihály Lehner Tóbiás, Koppauer Gottfried és Mayerhofer János lettek a híd bérlői s a bérösszeg 10 640 forintra változott. A XVIII. század közepén bekövetkezett gazdasági fellendülés hatására, Buda és Pest városok között a kereskedelmi forgalom ugrásszerűen növekedett. Egyre sürgősebbé vált a törökvilágból emlékként fennmaradt hajóhíd mielőbbi visszaállítása. A repülőhíd hídfőinél gyakoriak voltak ugyanis a hosszú várakozások, késlekedések.
Lendületet adott a hajóhíd ügyének, hogy Albert főherceg 1767-ben Pestre készült utazni. Ebből az alkalomból a Helytartótanács 1766. július 21-én leiratot küldött a Hajózási Hivatalnak, hogy gondoskodjék a hajóhíd felállításáról úgy, ahogy a pozsonyi országgyűlés alkalmával az lenni szokott. Ez a híd maradjon meg mindaddig, amíg a herceg ott tartózkodik és utána a hajók és egyéb kellékek tétessenek vissza a Hajózási Hivatal raktárába. Ebből az alkalmi hídból lett az állandó Pest-budai hajóhíd, amelyet végül is 1767-ben a mai Rudas fürdő közelében állítottak fel, de csakhamar felvontattak az Ó-híd utca vonalába, amely abban az időben Pest városának Észak felé a legszélső utcája volt. Később ezt az utcát Kishíd utcának nevezték el (ma Türr István utca). Két évtizeddel később, 1788-ban a hidat áthelyezték korábbi helyétől kevéssel Északabbra, a Nagyhíd utcához (ma Deák Ferenc utca).
Üj helyén a híd egyes hajóit - a glédákat - nem egyenes vonalban helyezték el, hanem oly módon, hogy a Duna vizének sodrásával szemben boltozatszerű ívet alkottak. A hajóhíd 45 - 47 hajóból állt a vízállástól függően és a partokhoz közelebb eső glédákat lehetett kinyitni, hogy a partról vontatott hajóknak helyet adjanak. A hajóhidat tartó 47 nagyobb hajót passaui ácsok készítették, darabját 130 forintért. Maga a híd faszerkezete, a hajók oldalaiba való gyámolófákkal s az őrök faházikóival együtt további 5000 forintot, a mázolómunka 225 forint 44 és fél krajcárt emésztett fel. Nagyobb összegbe került a kovácsmunka: a hatvanhat vasmacska (egyenként 225 font súlylyal) 2367 forint, hat, egyenként 40 öl hosszú lánc 714 forint, további hatvanhat vasmacskalánc (egyenként 4 mázsa), 4488 forint, valamint több tétel együttes összege 1204 forint és 48 krajcár volt. A kötelek beszerzésére 251 forint 92 krajcárt költöttek. A felsorolt tételek együttes összege 20 422 forint és 41/2 krajcár volt.
A hajóhíd létesítésének időpontja összhangban állt azzal a ténnyel, hogy a híd vámtarifára vonatkozó szabályrendeletet 1767-ben adták ki. A hajóhíd a létesítését követő első időben a két város, Pest és Buda kezelésében állott. Később - megfelelően az akkori idők gyakorlatának - a hídon a vámszedés jogát haszonbérlet útján értékesítették. Az első haszonbérlők Pest város részéről Király, Buda város részéről Kaszics nevű egyének voltak. Később, 1777-ben, Tóth Ferenc és társai vették haszonbérbe a hídvámszedés jogát. A haszonbér összege 1777-től évi 16150, 1821-től évi 21 000, 1831-től évi 22900, 1845-től évi 40 240 forint volt. A számadatok a forgalom erős emelkedésére utalnak, úgyhogy a XVIII. század végén felmerült még egy hajóhíd létesítésének a gondolata. A nagy beruházási költség miatt azonban ez az elgondolás nem valósult meg.
A Budára, 1790-ben összehívott országgyűlésre érkező követek átkelése a forgalom által túlterhelt hajóhídon nem látszott megoldhatónak. Ezért a hajóhídtól északra 300 öl távolságban kitűzött átkelőhelyen repülőhidat helyeztek üzembe, mely az országgyűlés tartama alatt működött.  Az úszótag (hidas) terveit az Országos Levéltár őrzi. A terven olvasható német nyelvű leírás szerint a tartókötél 400 öl hosszú volt a horgonyig. A horgonyok a (vízivárosi) Plébánia templommal szemben voltak, a kötelet 15 ladik tartotta. Pesten 11 járom és 10 mező, Budán 5 járom és 4 mező alkotta a kikötőhidat. A repülőhíd építése 6255 forint 14 krajcárba került.
A XVIII. század végén létesült hajóhíd külső megjelenése, szerkezete és üzeme - török-kori elődjéhez hasonlóan - magára vonta a korabeli utazók és szakemberek figyelmét. Erről számos leírás és ábrázolás tanúskodik. Az osztrák útügyi igazgató 1807-ben kiadott tankönyvében közli a hajóhíd definícióját és általános ismertetését, majd részletesen emlékezik meg a Pestet Budával összekötő hajóhídról, azt a legszebbnek és a leglátványosabbnak nevezi.
A XIX. század első felében a híd 43 hajón állt és egyenes vonalú volt. „Kiegyenesítésének" időpontjára ábrázolásaiból lehet következtetni. Franz Schams 1821-ben adta ki „Vollstandige Beschreibung der kgl. Freien Stadt Ofen in Ungarn" c. könyvét. Ennek kezdőlapja Buda látképét ábrázolja az íves hajóhíddal. Ugyancsak íves a híd több korabeli céhlevélen, Jakob Alt 1821-ben készült, de 1826-ban kiadott kőnyomatán. Hild János 1805-ben készült térképén, továbbá Fide olajfestményén, melyet alkotója 1819-ben festett, valamint több korabeli térképen is íves vonala van a hajóhídnak.

7.kép: J. F. Binder rézmetszetén a pesti Váci kapunál kikötött hidast ábrázolja

Azok az ábrázolások, melyek a hajóhidat egyenes vonalúnak szemléltetik, mind későbbi időkből valók. Legkorábbi ezek közül Szentgyörgyi olajfestménye 1827-ből, továbbá Dorfinger J. A. „Wegweiser für Fremde und Einheimische durch ... Pesth" c. könyvéhez mellékelt térkép. A felsorolt adatok arra utalnak, hogy a hajóhidat 1821 és 1827 között kiegyenesítették.

8. kép: Leopold Vogel, divat-rőfös, az Arany rózsához címzett kereskedésének hirdetése, a hajóhíd ábrázolásával

A korabeli ábrázolásokból ítélve a pest-budai hajóhíd valóban szép és impozáns létesítmény lehetett. A hidat a legegyszerűbb formák jellemezték, mellőzve mindenféle cicomát és áldíszítést. A híd mentén, négy helyen elhelyezett szoborfülkék kellemes ritmust vittek az egyébként egyhangúnak tűnő szerkezetbe. A hídnak különösen a régebbi, íves alakja nyújthatott rendkívül érdekes, megkapó látványt.
A hajóhíd szélessége 4 öl 4 láb, azaz 8,9 m (más források szerint 6 öl) volt,azon tehát két szénásszekér is ki tudott egymás elöl térni. Mindkét méret helytálló lehet, hiszen a hajóhidat minden tavasszal újra fel kellett állítani és közben - télen - végezhettek karbantartási, felújítási és egyéb munkát is a hídon, ami a főméretek változásával járhatott.

9. kép: Joseph és Peter Schaffer: Buda és Pest városképe, 1787-ben. A kép előterében a Víziváros fölötti szőlőskertek láthatók. A hajóhíd budai hídfője láthatóan a Tabánban ér partot

Korabeli festményeket jobban tanulmányozva feltűnik, hogy a hídpályát középen kerékhárító gerenda választotta ketté, nyilvánvalóan az egymással szemben közlekedő szekerek elkülönítésére. Ez is mutatja, hogy a hajóhídnak jelentős forgalma volt. Sajnos számszerű adatok nem maradtak fenn a forgalom nagyságáról, sem. a hídvám bevételekről, csupán a bérleti díjakról.
Az egyre szaporodó kocsiforgalmat akadályozta a hajóforgalom emelkedése. A hajóhíd szétnyitása és újbóli zárása miatt mind többször kellett az átkelő forgalmat átmenetileg szüneteltetni. A kényszerű várakozás időveszteséget okozott. További nehézséget jelentett, hogy a folyópartok meredek és iszapossáros felhajtóin a megrakott szekerek gyakorta elakadtak, vagy megcsúsztak, ami károkat és veszteségeket, nemegyszer szerencsétlenségeket okozott. Baleseteket idéztek elő ezen kívül a viharok, továbbá a hajóhídnak nekisodort nagyobb úszó tárgyak, elszabadult hajók. (Az ilyen alkalmakkor keletkezett károk gyakran vezettek pereskedésre a károkozó és a hídfenntartó között.)
A hajóhíd legnagyobb hátránya azonban mindenekelőtt az volt, hogy azt a jegesedés veszélye miatt, az Őszi idő előrehaladtával szét kellett szedni, és biztonságba kellett helyezni. Ez a közlekedés majdnem teljes beszüntetését jelentette.
A hajóhíd kora tavasztól késő Őszig minden évben a helyére került és hordozta az egyre növekvő forgalmat. Csupán az első pest-budai állandó Duna-híd megépítése és forgalomba helyezése után bontották el véglegesen, 1850-ben. Az a Kristóf-szobor, amelyik a hajóhídon, az egyik szobor-fülkében állt, ekkor az Eötvös tér 2. sz. ház udvarába került, ahol a második világháború végéig látható volt.
Nem érdektelen megemlíteni, hogy a dunai átkelő forgalom lebonyolítására Magyarországon a Pest-budain kívül Pozsonyban, Komáromban, Esztergomban és Péterváradon is építettek hajóhidat.
Gondolatok kőhídról, cölöphídról, vashídról
A Duna jobb és bal partján kifejlődött Buda és Pest közötti állandó összeköttetés megteremtésének szükséglete a XIX. század elején egyre sürgetőbb lett. Pest Vármegye hivatalos földmérője, Balla Antal, az uralkodó II. József utasítására 1784-ben tanulmányt készített és abban kifejtette, hogy az állandó híd felépítése két alternatív megoldás szerint is megvalósítható. Az egyik megoldás szerint a hídnak 13, a másik szerint 22 pillére lett volna, kőboltozatokkal. Néhány évvel később Inghoffer Antal és társa terjesztette elő Duna-híd tervét, illetve az azt ábrázoló modellt. Ez az első Duna-híd terv, amelyik már a vasat is megemlíti a hídépítés anyagai között. Tervét a Helytartótanács 1792-ben vette kézhez, azonban az Építési Főigazgatóság véleménye alapján nem hozhatott „hasznos döntést". Sajnos a bemutatott modellre semmiféle adat nincs.
1792-től 1811-ig nem terjesztettek elő újabb Duna-híd tervet. Az időszak végén részletes meder felméréseket végeztek. A felmérések eredményeit ábrázoló térképek pontossága és kiváló minősége ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar vízimérnökök már a századforduló idején hivatásuk magaslatán állottak. Térképeiket 1810-ben terjesztették a Helytartótanács elé. Ugyanakkor az Építési Főigazgatóság válaszolt a Helytartótanácsnak arra a felhívására, hogy készítse el a Pest és Buda között létesítendő állandó híd tervét és költségvetését. A Főigazgatóság azt válaszolta, hogy „... nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az építés tervét és költségvetését elkészítsük, mert a jég kiszámíthatatlan ereje miatt ezen a helyen véleményünk szerint állandó híd meg nem állhat..."
Az ország legmagasabb műszaki igazgatási szervének ez a negatív állásfoglalása annál meglepőbb, mert keletkezésének időpontjában már nemcsak léteztek nagynyílású fahidak, és boltozott hidak, hanem megindult a vashidak építése is. Mindezek után mereven kimondani olyan tételt, melyet a műszaki tudományok haladása előbbutóbb feltétlenül megcáfol, nemcsak szűk látókörre, hanem apolitikus magatartásra is vall.
Egy év sem telt el az Építési Főigazgatóság állásfoglalása után, amikor is a pécsi származású Bernhard Antal 1811ben előterjesztette Bernhard-féle, avagy „ordináta-hídra" vonatkozó elképzelését. Előterjesztése szélsőségesen újszerű volt: egyetlen nyílással hidalja át a Dunát! Beadványában hivatkozott arra, hogy újszerű rendszerét hajlandó előbb kisebb hidakon bemutatni. Ordinátagyaloghíd építését ajánlotta a Margit szigetre és, csak ha az beválik, akkor építette volna fel a Pestet Budával összekötő hidat. A vállalkozás pénzügyi lebonyolítására két bankház bevonását helyezte kilátásba és ellenszolgáltatásként csak a hídvámszedés engedélyezését kötötte ki tíz évre.
 
További szolgáltatásaim:
 
Potos idő
 
számláló
Indulás: 2007-03-03
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
pagesrank

Google Pagerank, SEO tools

 
Bontás árak Budapesten
 
Vakolás árak Budapesten
 
Falazás árak Budapesten
 
Betonozás árak Budapesten
 
Gipszkartonozási árak Budapesten
 
Szobafestés árak Budapesten
 
Burkolás árak Budapesten
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre